Leírás
A Királyleányka egy fehérborszőlő-fajta a Kárpát-medencéből, valószínűleg Erdélyből, és nagy valószínűséggel a Kövérszőlő és a Leányka természetes kereszteződése. Az 1970-es évek óta termesztik Magyarországon, amikor államilag elismerték, először Balatonboglár környékén, amely ma is fő termőterülete, jelenleg pedig sok más borvidék kisebb parcelláin is megtalálható. Gyakran azonosítják a román Fetească Regală fajtával, de az angol nyelvű források és a borstatisztikák a kettőt külön fajtaként kezelik. Borai könnyűek és frissek, diszkrét szőlővirág-illattal, és gyakran használják házasításokhoz.
Jellemzők
Fehérborszőlő; kicsi, rövid, tömött, kúpos és vállas fürtök, kb. 100 g; kicsi, kerek, zöldesfehér bogyók kevés hamvassal; vékony héj; puha, lédús bogyóhús, enyhe ízzel; szeptember végétől október elejéig érik; erős növekedésű; bőtermő és korán termőre forduló; minősége az évjárattól és a szüret időzítésétől függ; rothadásra hajlamos; peronoszpórára és lisztharmatra érzékeny
Termesztési tippek
A Királyleányka korán terem és jól köt, de kicsi, tömött, vékony héjú fürtjei könnyen rothadnak, és érzékeny mind a peronoszpórára, mind a lisztharmatra. Tervezzen rendszeres permetezést és bőséges nyári zöldmunkát, hogy a fürtzóna szellős maradjon. Enyhén érzékeny a szárazságra, és minősége az évjárattól függően változik, ezért szüretelje, amint a szőlő érett ízű.